Összefoglalás — Pannon Front 30.

J. P. P.: A taps mint ima

Vége az elhangzott mű kicsengése és az első bátortalanul összeverődő tenyér közötti katarktikus csendnek, mikor a zenemű utolsó akkordja kiárad az ég felé, de még visszaverődik a falakról, egyik oldalról a másik oldalra hömpölyög, s a néző lélegzetvisszafojtva, de lélekkiáradással, és -tükrözéssel várja a teljes némaságot, hogy a következő tizedmásodpercben végre átadja magát a felszabadulásnak, az örömnek, tombolásnak, ujjongásnak, amit természetesen arisztokratikusan és elegánsan kezeinek összeérintésein keresztül fejez ki.

Leon Degrelle: A Hitlert övező rejtély

Propagandisták úgy állítják be, mintha ateista lett volna. Nem volt az. Megvetette az álszent és anyagias klérust, de ezzel nem állt egyedül. Hitt a teológiai dogmák és szabályok szükségességében, és hangoztatta, hogy ezek nélkül a keresztény egyház grandiózus építménye összeomlana. Szelleme összeütközésbe került e dogmákkal, ugyanakkor felismerte, hogy az emberi elmének nehéz a teremtéssel kapcsolatban felmerülő összes problémát, annak határtalan perspektíváit és lélegzetelállító szépségét felölelnie.

Tudós-Takács János: Az analóg ismeret objektív érvénye

A különböző vallások egymásnak ellentmondó (és nem egymást kiegészítő) állításokat tesznek Isten bizonyos tulajdonságairól. Néhány példa (a teljesség igénye nélkül): a keresztény ember Istent a világtól különböző (transzcendens) lénynek állítja, az ázsiai vallások viszont Istent a világgal azonosítják (panteizmus); a monoteista vallások egy Istent vallanak (mert Istent végtelen tökéletességűnek tartják, ámde nem lehet két vagy több tökéletes Isten, mivel a végtelen tökéletes lényeket semmi sem különböztetné meg egymástól), ennek pedig ellentmond a több isten elgondolása (ami mindig tökéletlen „isteneket” jelent).

Eugén von Deneb: Gróf Cziráky János, avagy jobboldali lehetőségek a XIX. század politikai viharaiban

Gróf Cziráky János azon magyar politikai személyiségek közé tartozott, akikre az ultrajobboldali alapállású emberek méltán emlékezhetnek, hiszen őrá valóban érdemes emlékezni, mégpedig mint dicső és méltóságteljes példájára ama régi magyar típusnak, mely ebben az országban mindig, és minden körülmények között abban az irányban működött, hogy itt rend, tisztaság, igazságosság és egy fényteljes boldog harmónia legyen!

Julius Evola: Elnégeresedett Amerika

Arról a brutalitásról, amely az amerikaiak letagadhatatlan vonásainak egyike, joggal mondhatjuk, hogy néger jellegű. Annak boldog napjaiban, amit Eisenhower nem átallott „európai keresztes hadjáratnak” nevezni, és a megszállás első napjaiban megfigyelhettük ennek a brutalitásnak tipikus formáit, akkor is, ha láttuk, hogy ezen az úton a „fehér” amerikaiak olykor messzebbre mentek, mint néger bajtársaik, akikkel egyébként, más szempontból, gyakran osztoztak az infantilizmusban.

Horváth Róbert: A szellem fogalma

Az emberben egykor biztos és csalhatatlan intuíció élt a szellemre vonatkozóan; tiszta tudás, amelynek nem volt szüksége arra, hogy fogalmakba és pláne meghatározásokba sűrítse magát; ez az úgyszólván természetes érzékenység és csalhatatlan tudás később eltűnt, és lényegében ekkor születtek az első definíciók; mivel pedig egyre inkább és inkább ilyen helyzetben születtek, szükségképpen egyre pontatlanabbak, korlátozottabbak és hamisabbak lettek, félrevezetve olyanokat is, akik a legalapvetőbb dolgok tekintetében még ma is rendelkeznének egy tiszta, egyszerű, semmi különösebb kommentárt nem igénylő intuícióval. – A legeslegutóbbi időkben a különféle gondolkodók azonban már csak nem is definiálnak. Ez a jövő eseményei szempontjából igencsak figyelembe veendő fejlemény tovább nehezíti a dolgunkat, mert így már tévedéseket sem lehet felmutatni annak érdekében, hogy legalább közvetett módon közelítsünk az igazsághoz.

Horváth Róbert: Spiritualitás és intellektualitás

Nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy a szellemiség és az intellektualitás nem azonos értelmű fogalmak, nem egymás szinonimái, mert a valóságnak nem teljesen ugyanarra a szintjére irányulnak. Az intellektus (a hinduizmusban buddhi) több, mint az elme (manas) felsőbb képességeinek összessége (ratio). Az intellektualitás – amely a buddhi szintjére irányul és annak dominanciája – így több, mint a racionalitás-racionalizmus, a logika vagy a gondolkozás. A spiritualitás azonban az intellektualitásnál is több, mert a buddhin túl purusára vagy paramâtmâra irányul és bizonyos értelemben azon alapul. A szellem valósága (purusa, âtmâ) és akciója, a spiritualitás mindig több az intellektuson (buddhi) alapuló és arra irányuló intellektualitás szintjénél.

Claudio Mutti: Lukács Evangéliuma

Lukács György a „kultúra alapjainak kibővítése” érdekében előírta a rossz hírű „B-lista” összeállítását, amelyben a hallgatásra és a társadalmi szempontból halálra ítélt értelmiség szerepelt. Halálának harminc éves évfordulója alkalmából említjük meg Hamvas Bélát (1897–1968), aki az említett száműzött-lista egyik áldozata volt. Weöres Sándor költő, akit Magyarország Rimbaud-jának is nevezhetnénk, mesterét látta benne.

Dr. László András: Néhány megjegyzés a történelmi-politikai háttérerőkről

A világ különböző kommunista pártjai eleve implikálták azt a lehetőséget, hogy a politikai bizottság mögött legyen egy titkos politikai bizottság, és a mögött egy még titkosabb politikai bizottság – éppen a bizottsági struktúrából következően –, és ennek elismerését, elfogadását a pártfegyelem tulajdonképpen kötelezővé tette. Ilyenkor mindig meg lehet állapítani egy-egy személyt, aki a még látható személyek között az első, és ez általában a leginkább előtérbe kerülő előtérhez képest a második, harmadik, negyedik ember is lehet.

Julius Evola: Felvilágosodás és forradalom

A világfelforgatás nem annyira saját és a maguk módján pozitív ideáival dolgozik, mint inkább ellentétes – vagyis eredetileg tradicionális, de jelentésükben teljesen meghamisított – princípiumok, ideák és szimbólumok megrontott és eltorzított változataival.

Mircea Eliade: Nae Ionescu professzor

Nae Ionescu nem írt „könyveket”. Szerinte egy filozófus könyvei személyes gondolkodásának „rendszerét” készítik elő és mutatják be; egy filozófus pedig csak akkor, abban a pillanatban alkothat „rendszert”, ha megbizonyosodott róla, hogy az élet már nem taníthatja semmire. Nae Ionescu gyakran ismételte, hogy minden filozófiai rendszer sírkő egy filozófus számára.

Nae Ionescu: Diktatúra és demokrácia

A diktátor, jó vagy rossz, egy hatalmas személyiség, akivel Isten megajándékoz vagy büntet. Mindenesetre, valahol ürességnek kell létre jönnie ahhoz, hogy a diktátor megjelenjen; egy hiánynak, egy apátiának, egy közönynek. Vagyis a kollektív élet egy abnormális, fogyatékos, csökkent állapotának. Talán ez volna a jellemzője az időnek, amiben élünk?

Nae Ionescu: Előadásrészlet

Az árulás a közösségből való kiszakadás. Egy egyén a közösség alapján definiálja magát. Nem létezik abszolút egyéni realitás, egyedül a közösség valósága (a sorsközösségé, a szeretetközösségé stb.). Elválni a közösségtől annyit jelent, hogy többé nem úgy beszélsz, nem úgy érzel, nem úgy gondolkodsz, nem úgy cselekszel, mint az, vagyis nem ismered az egyetlen abszolút igazságot; mint az eretnekek. Tehát egy abnormalitás.

Misima Jukio: Hazafiság

Amikor Takejama Sinzsi, a konoei szállító zászlóalj főhadnagya tudomást szerzett arról, hogy legközvetlenebb bajtársai zendülőkké váltak, és császári csapatok császári csapatokat támadnak meg, megdöbbenésében és felháborodásában szolgálati kardjával rituálisan fölmetszette a hasát.

Virág László: Hagyomány és nemzet

Alapvető hibát követ el az, aki azt gondolja, hogy a nemzet teremti a hagyományt és nem fordítva.

Virág László: Ku Klux Klan

A Ku Klux Klan első érájában sikerrel állított gátat az elnégeresedésnek. Második érájában tevékenységét egyéb destruktív elemekre is kiterjesztette: zsidók, maffia, etc. Befolyásának csúcsára ekkor ért.

Virág László: Alexandrosz és a birodalmiság

Nagy Sándor nagyobb hangsúlyt fektetett a hódításra, mint a birodalomalkotásra. Személye és királyi lénye túlságosan egybeforrt, így halálával széthullott, amit addig alkotott.